Én is lefordítottam nektek mára egy interjút, még múlt hónapban készült Emmával a Colonia kapcsán, de több szó esik benne a hírességről, annak árny oldalairól, arról, hogy Emma hogyan vélekedik a rajongók kép készítéséről.

Emma Watson (25), maga mögött hagyja Hermione Grangert, Harry Potter beli szerepét és sikert sikerre halmoz. Holnap lesz a bemutatója új filmjének, a Coloniának, Daniel Brühl mellett. Ragyogó, boldog, erőskézfogású angol nő fogad minket egy londoni szálloda lakosztályában.

Ms. Watson, milyen volt Daniel Brühllel filmezni?
Csodálatos. Daniel egy kraizmatikus kolléga, rendkívül intelligens és nagyon vicces. Miután sok nehéz, érzelmileg kimerítő, erőszakos jelent volt, de neki sikerült többször felvídtania, hogy pihenni és nevetni tudjak. Már régóta csodáltam, mint színész. Bár nem akartam csak miatta csatlakozni a filmhez, mellette megfogott a saját karakterem is.

Miben fogott meg?
Végre egy aktív, női karakter! Fogalmad sincs milyen gyakran kapok olyan forgató könyveket, melyben egy kis szegény valaki, várja, hogy erős férfi megmentse. itt viszont a szerepek felcserélődnek. A bátor hős, egy nő. Ez még mindig ritka a 21. században.

Mit csinálasz akkor, ha ráeszmélsz, hogy egy projekted rossz irányba halad?
Arra gondolsz amikor egyszer megálltam, mert teljesen felidegesítettek? Próbálom pozitívan látni a dolgokat. Azt kérdezem magamtól? Mit tanulhatok ebből? Én különösen dühös vagyok attól, ha látom, a nők arányát a filmekben.

Mit tehetünk ezért?
Sokkal jobb lenne a helyzet, ha több női rendező lenne. Aztán több nőről beszélhetnénk, akikről elmondható lenne, hogy a színésznői munkája megbecsült és megfelelően díjazott. De nekünk, nőknek, itt az ideje, hogy újraértékeljük a dolgokat. Amikor Jennifer Lawrence arról panaszkodott, hogy jóval kevesebbet keres, mint férfi kollégái, önmagát is hibáztatta, mert szerinte nem tárgyalt jól. Nem kért több pénzt, mert azt hitte, elkényeztetettnek fogják nevezni. Tudom, hogy ez több nő gondolkodását tökéletesen tükrözi.

Miért?
Mert néhány éve megvoltam rémülve, hogy az emberek azt mondják rólam: “Ezt a lányt tönkre tette a hírnév.” Annyira aggódtam, hogy az emberek szeszélyes dívának neveznek majd, hogy bármilyen szívességet megtettem volna az embereknek. Ma már tudom, hogy ez hiba volt, és ki kellene állnom a véleményem mellett. Mert nem az számít, mit gondolnak rólad mások, hanem, hogy ki néz vissza rád a tükörből.

Érzel valami fajta nyomást, hogy lányok egy egész generációjának a példaképe vagy?
Nagyon is tisztában vagyok a felelősségemmel. És egy kicsit tutyimutyinak látom azt is, amikor egy híresség azt mondja: “Én nem látom magam példaképnek.” Mert elvileg, mindannyian egymás példaképei vagyunk. Mindannyian hatással vagyunk egymásra. Át kellene gondolnunk a tetteinket és megfelelően megítélni azokat. Például az ember nem lesz pusztán feminista attól, hogy kijelenti. Ez a tetteidből szűrödik le.

Sok fiatal lány megszállottja a külsejének, sokszor különböző buja pózokban raknak fel magukról szelfiket. Gondolod, hogy hibás értékeket terjesztenek?
Igazából örülök, hogy letudunk kűzdeni néhány feminista klisét, és képesek vagyunk sminkben és magassarkú cípőben járni, annak ellenére, hogy feministák vagyunk. De igazad van, a mai felvilágosult társadalmunkban, még mindog vannak dolgok, amik rossz úton haladnak. Ahelyett, hogy azt tanítanánk a lányoknak, hogy tisztelják amit mondanak, gondolnak, vagy tesznek, a média sokszor azt sugallja, hogy a megjelenésük, a testük a legfontosabb. Még én is, aki egyetemet végeztem, nagyon tudott dűhíteni, hogy az embereket sokkal jobban foglalkoztatta az a kérdés, hogy jól nézek ki bikiniben. Gyakran gondolom azt: “Pff, ki a fenét érdekel?”. Még mindig nagyon sok teendő van ezzel kapcsolatban.

Tudsz még szabadon mozogni a nyílvánosság előtt?
Ez egy valós probléma. A múzeumok viszonylag biztonságosak, mert ott – legalábbis hivatalosan – nem lehet képeket készíteni. Én szívesen beszélgetek az emberekkel, akik odajönnek hozzám, de képeket nem készítek. Mert aztán a képet tweetelik, így mindenki értesül a hollétemről, és csak néhány óráig tart a békém. De menj és magyarázd el ezt a rajongóknak, akik öt másodperc alatt húzzák elő a telefonjukat.

Volt valaha valamilyen bizarr tapasztalatod a búlvárlapokkal, mint néhány kollégádnak?
Mindig is úgy gondoltam, hogy meg kell húzni a határokat, és egyértelműen meghatározni, hogy miről akarok beszélni és miről nem. Az én magánéletem mindig korlátozott.

Talán, de Robert Pattinson azt mondta, hogy ez nem segített volna rajta, a média úgyis kreált volna valamit róla.
Sajnos ezt én is tapasztaltam. Hirtelen ott találtam magam egy bizarr párhuzamos univerzumban, ahol a bizonyos szerelemi ügyeimet taglalták Harry herceggel vagy Harry Styles-al. Többnyére nem érdekel. Láttam, milyen szórakozásukat lelik abban, hogy milyen képet kreálnak rólam. Néha eljön egy olyan pont, amikor azt mondom: “Véget kellene vetnem ezeknek a pletykáknak, mielőtt azt mondják terhes vagyok valamelyik Harry-től!”

Úgy érted nem vagy terhes Harry hercegtől?
Igen, úgy. Tudom, hogy ez kiábrándító. De légy nagyon erős, mert ez a keserű igazság. (nevet)

Saját fordítás!